Az építési és bontási munkálatoknak természetes velejárója a különböző hulladékok, illetve a szakmai zsargon szerinti sitt keletkezése.
Szerencsére több olyan anyag is van, amit ilyenkor a későbbi munkálatok során fel lehet használni, ilyen például a kitermelt talaj vagy bizonyos építőanyagok. Ezzel nemcsak pénzt tudunk megtakarítani, hanem környezetvédelmi szempontból is hasznosan cselekedtünk. Olyan viszont nagy valószínűséggel sosem lesz, hogy mindent újra tudunk hasznosítani, ilyenkor gondoskodni kell a keletkezett hulladék elszállításáról.
Mielőtt azonban erre kitérnénk, fontos tisztázni, hogy mit is értünk jogi értelemben építési és bontási hulladék alatt, mivel különböző jogszabályok is rendelkeznek ezeknek az anyagoknak a kezeléséről.
Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározása szerint építési és bontási hulladéknak minősül az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, a rendelet mellékletében felsorolt hulladék.
Ez a melléklet a felsorolt anyagoknál megjelöl egy küszöbértéket is, amit ha az adott csoportba tartozó anyag mennyisége meghalad, akkor azt elkülönítetten kell kezelni a többi anyagtól mindaddig, amíg a hulladék átadásra nem kerül a hulladékkezelőnek.
Az alábbiakban felsoroljuk az építési és bontási hulladéknak minősülő anyagokat, valamint a rendelet szerint előbb említett küszöbértéket is feltüntetjük zárójelben:
A küszöbértéknek más szempontból is jelentősége van. Ha a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a küszöbértéket, akkor építési, illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot kell készíteni. Ezt a nyilvántartó lapot, valamint a hulladékkezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ha ez nem történik meg, a hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, továbbá megtagadhatja az adott területre új építési engedély kiadását.
A sitt elszállítása történhet konténerbe vagy zsákokba helyezve. Kisebb mennyiségű, körülbelül 3 m 3 -t nem meghaladó hulladéknál, különösen ha az jellemzően kerti, illetve zöldhulladék (pl. levelek, levágott fű, gyökérzet, gallyak, stb.) a zsákos szállítás költséghatékonyabb lehet.
A konténeres szállítás esetén több szempontot is figyelembe kell venni, ilyen lehet többek között, hogy a konténer elhelyezhető-e az építési telken belül vagy csak azon kívül, milyen mennyiségű hulladékra lehet számítani, stb. Mérlegelni kell azt is, hogy a talaj elbírja-e a szállító jármű, illetve a konténer okozta terhelést. Ezeket a telefonos megrendelés során fontos tisztázni. Szükség esetén a konténerbe való rakodásra is lehetőség van.
Fontos leszögezni, hogy a hulladék elszállítása csak hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőhöz történhet. Illegális lerakóhelyre történő szállítás esetén a szállító és a megrendelő is jogszabályellenesen jár el.
Arra, hogy a sitt elszállítása mennyibe fog kerülni, több körülmény is hatással van. A legfontosabbak ezek közül, hogy a hulladék mekkora mennyiségű, milyen típusú, az, hogy konténeres vagy zsákos szállításra van szükség.
Konténeres rendelésnél az aktuális ár tartalmazza a konténer megfelelő címre való kiszállítását, a megadott időben való elszállítását, az erre hatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban történő elhelyezését, illetve az elhelyezésről szóló igazolás kiállítását. Igazolás iránti igényét mindig előre szükséges jelezni.
