Abban az esetben, ha az alapozási munkafolyamatok során valamilyen hiba következne be, az könnyen vezethet az épület későbbi süllyedéséhez, illetve a falakon, homlokzatokon repedések jelenhetnek meg, jobb esetben „csak” jelentős esztétikai problémákat okozva.
Az alapásásnál tervezési és kivitelezési hibák egyaránt előfordulhatnak, de elvétve akad példa arra is, hogy akár mindkettő. Utóbbi esetben jóval nagyobb az esélye valamilyen súlyos következmény kialakulásának, de ha csak az egyik következik be, abból is születhet komoly probléma. A tervezési hibák rendszerint a rutintalanságból, illetve a pontatlan felmérésekből szoktak adódni. Ha például a tervek nem igazodnak megfelelően a talaj adottságaihoz, akkor az épület alapja nem biztos, hogy el tudja látni a feladatát.
A másik gyakori jellemző az elkövetett hibákon belül, amikor a tervek ugyan szakszerűen elkészülnek, ettől azonban a kivitelező különböző okok miatt eltér. Jellemzően ilyen, amikor az alap mélysége vagy vastagsága nem egyezik meg a munka végeztével a tervben foglaltakkal. Itt is különbséget kell tenni hiba és hiba között, mert az nem igazán szokott problémát okozni, ha a tervezettnél vastagabb, mélyebb alap készül, ellentétben azzal, ha keskenyebb és kevésbé mély.
Ha a tervezés szakszerűen megtörtént, akkor a kivitelezés során az ott megadott méretektől nem szabad eltérni. Van példa olyan kivitelezőre, aki spórolási céllal, a talaj adottságaiban bízva kisebb méretű alapot készít a tervben foglaltaknál. Ez vezethet majd később az épület megsüllyedéséhez, repedések kialakuláshoz, mivel az alap teherbíró képessége nem lesz összhangban az épület súlyával.
Szintén fontos továbbá a fagyhatár figyelembe vétele, mivel az alapozás síkjának mindig ez alá a szint alá kell esnie. Ez Magyarországon – földrajzi elhelyezkedéstől függően, kisebb-nagyobb eltérésekkel – körülbelül nyolcvan centimétert jelent. Ennek a betartása azért is fontos, mivel ha a fagyok megrongálják az alapot, akkor az alapsüllyedés miatt még a könnyűszerkezetes épületekben is komoly károk keletkezhetnek.
A lépcsőzetes alapkészítés elvének betartása lejtős terepen, illetve részleges alápincézés esetén válik fontossá, ennek elmulasztásával az építmény megcsúszására, egyenetlen süllyedésekre, repedésekre lehet számítani.
A betonozás megkezdése előtt az esetlegesen beomlott földet el kell távolítani, hogy a beton ne kerüljön laza szerkezetű földre, mivel ezzel jelentősen sérülhet a betonalap lényegi funkciója.
A megfelelő alapárok csak kiindulópontként szolgál, komoly hibák követhetők el a betonozásnál is. A beton minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani, a megfelelő mennyiségű és minőségű cement nélkül az alap megrepedezhet, ami további súlyos károkhoz vezethet.
Az imént azokra az alapvető problémákra igyekeztünk felhívni a figyelmet, amelyek elkerülése jelentősen hozzájárul egy megbízható alap elkészítéséhez.
