Az alapásásról részletesen

Az alapásás az építkezések egyik legfontosabb mozzanata, mivel a megfelelő alapozás döntően befolyásolja az épületek stabilitását. Cikkünk ebbe a munkafolyamatba nyújt bepillantást.

Minden épületről elmondható, hogy önsúlyát és a rájuk jutó terheket az altalajnak adja át, az így kifejtett terhelés, az altalaj összenyomódása pedig az épületre süllyesztő hatással van. Ezekből a folyamatokból jól látszik, hogy az egyes épületek és a talaj között kölcsönhatás figyelhető meg. Mindezekből az következik, hogy az adott építmény tartósságát, állékonyságát döntően befolyásolja az, hogy megfelelően sikerült-e elvégezni az alapozási munkálatokat. Ezeknek a – nagyrészt gépi földmunkáknak –a meghatározó része az alapásás. Ahhoz viszont, hogy az alapásás folyamatát kellően átláthassuk, először nagyvonalakban ki kell térni az alapok funkcióira, fajtáira.

Tartalomjegyzék:

Az alapozás célja, az alapok fajtái

Ha meg akarjuk határozni az alap fogalmát, akkor azt tudjuk mondani, hogy ez az építménynek az a része, ami a talajjal érintkezve átadja annak az építmény terheit. Azt nevezhetjük jól megépített alapnak, ami nemcsak kellően szilárd alátámasztást nyújt az építménynek, hanem egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy az épület jól viselje a terhelésből származó alakváltozásokat, süllyedéseket.

Az alapok lehetnek sík- vagy mélyalapok. A síkalapok közvetlenül továbbítják terhüket az altalajra, ami ilyenkor viszonylag nem nagy mélységben található. Ezzel szemben a mélyalapok (pl. cölöpök, résfalak, stb.) olyan teherközvetítő épületszerkezetek, amelyek a terhüket valamely viszonylag mélyebben fekvő, sokszor a talajvíz alatti rétegre továbbítják. Mélyalapokra rendszerint akkor van szükség, ha a teherbíró réteg mélyen van, vagy a talajvíz magas szintje miatt a víztelenítés túl költséges lenne, ha az építmény nagyon érzékenyen reagál a süllyedésre, illetve ha a síkalapot a talajvíz áramlása miatt aláüregelődés fenyegetné.

Alapásásról részletesen

Az alapozási mód kiválasztásánál tehát nemcsak a talaj rétegződésére, az egyes rétegek terhelhetőségére kell tekintettel lenni, hanem a hidrológiai adottságokra, a szomszédos épületek biztonságára, illetve kivitelezési és gazdaságossági szempontokra is. Ezek alapján először mindig a síkalapozás lehetőségét kell megvizsgálni.

Az alapásás előtti tervezési szakasz jelentőségéről

Már telekvásárláskor mindenképp érdemes tájékozódni arról, hogy milyen mélyen helyezkedik el az ottani talaj megfelelő teherviselési szintje. Ennek tudatában kell majd a tervezőnek kialakítania az alapok mélységét és szélességét. Amire mindenképpen figyelni kell, az az, hogy az alapozási sík a fagyhatár alá kerüljön. A fagyhatár fogalma alatt a télen átfagyott (0 ℃ alatti hőmérsékletű) felső talajréteg legnagyobb vastagságát értjük. Magyarországon a szemcsés talajokban a fagyhatár mélysége 80 centiméter, kötött talajokban, 500 méteres tengerszint feletti magasságban 1 méter. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alapásásnál el kell érni legalább a 80 centiméteres mélységet. Hogy ennek mi a jelentősége, azt egy egyszerű példával szeretnénk szemléltetni. Ha csak mondjuk 50 centiméter mélyre ásnánk az alapot, akkor az fog történni, hogy télen az alaptest alja és az alatta lévő teherviselő talaj meg fog fagyni, majd legkésőbb tavasszal kiolvad és fellazul. Ennek következtében rövid időn belül meg fognak jelenni a falakon és a födémeken a repedések.

A fentiek alapján a tervezéskor általában 80-100 centiméter mély és 50-60 centiméter széles sávalapokkal szoktak számolni.

Ne kezdődjön el az alapásás pontos, precíz kitűzés nélkül!

A kitűzést természetesen meg kell, hogy előzze – amennyiben ez indokolt – az irtási munkálatoknak, ha kell, a talajcserének. Irtási munkák alatt az építési területen lévő növényzet (fák, bokrok, tuskók, gyökérzet) kiszedését és a felső termő talajréteg eltávolítását értjük.

Az alap kitűzéséhez – többek között – zsinórállvány szükséges. Az alapárok pontos helyét mészporral érdemes megjelölni. A kitűzés pontosságának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha ennek kivitelezésébe hiba csúszik, és így az alapásás sem lesz megfelelő, akkor számos problémával találhatjuk magunkat szemben. Például a feleslegesen kiszedett földet vissza kell termelni a helyére, amit ráadásul 20 centiméter vastagságonként tömöríteni, döngölni is kell, különben ez a terület süllyedni fog a későbbiekben. Arról nem beszélve, hogy ez a munkálatok befejezésének időtartamát is kitolja.

Az alapásáshoz használt munkagépekről

Általánosságban ezzel kapcsolatban azt tudjuk mondani, hogy minél nagyobb egy gép, annál nehezebben mozdul, forog, míg értelemszerűen minél kisebb egy gép, annál több helyre odafér, annál finomabb műveleteket lehet vele végrehajtani. Az árak kapcsán elmondható, hogy minél nagyobb egy gép, annál drágábban dolgozik, a kisebbek viszont olcsóbban. Érdemes olyan gépekben gondolkodni alapásáskor, ami nemcsak árokásó kanállal, hanem homlokrakodóval is rendelkezik. Így az építési területen a kitermelt föld könnyen és gyorsan áthelyezhető a kívánt helyre. A kisebb gépek akkor is nagyon hasznosak, ha közművekkel sűrűn átszőtt terepen zajlik a munka. A gépek kanalairól is érdemes még annyit megemlíteni, hogy árokásásra, alapásásra a 40, 50 és 60 centiméteres kanalak a leginkább alkalmasak.

Többféle gép áll egyébként rendelkezésre, nem lehet azt mondani, hogy az egyik jó, a másik nem jó, mindegyiknek megvan a maga helye és ideje, amikor célszerű alkalmazni. Az adott munkától függ, hogy melyik használata lesz a leginkább célszerű. Nézzük meg röviden, milyen földmunka gépekről is van szó.

Alapásásról részletesen

A Bobcat típusú gépek eléggé kicsik, ugyanez igaz a kanalukra és a motorerejükre is. Méretükből adódóan könnyebben mozognak, az egyik legolcsóbb megoldásnak bizonyulnak. Van olyan típusuk is, amelyik homlokrakodóval és árokásóval is rendelkezik. A munkaterületre való kijutásuk teherautóval történik.

Velük szemben a JCB típusok nagyobbak, többféle feladat ellátásra is alkalmasak, tudnak ásni, szállítani, terepet egyengetni, feltölteni, azaz szinte minden típusú földmunkához bevethetők. Rövid távon saját kerekükön is közlekednek. Az újabb típusoknál a hátsó kerekek is forgathatók.

A kisméretű forgókotrók lánctalpakkal vannak felszerelve, ebből adódóan teherautóval jutnak el a helyszínre. Többféle méretben érhetők el, de a lánctalpas kialakítás miatt anyagot nem tudnak szállítani, csak karolási távolságon belül elhelyezni.

Végül a nagyméretű forgókotrókat is meg kell említeni, amelyeket már jórészt csak nagy tömegű földmunkákhoz érdemes bevetni, családi házak építésénél szinte mindig nagynak bizonyulnak.

Az alapásás folyamata

Az alapásás a kitűzést követően veheti kezdetét. Az alapárok méreteit a kapcsolódó tervek tartalmazzák. Az árok méreteit, illetve az alapozási síkot a munka során folyamatosan ellenőrizni kell. Természetesen lejtős terep esetén az alapozási sík nem lehet párhuzamos a felszínnel, mivel csúszásveszély alakulna ki, ezért ilyenkor az alapárkot lépcsőzetesen kell kialakítani.

Amennyiben zsaluzásra is szükség lesz, akkor az alapárkot és közvetlen környezetét úgy kell kialakítani, hogy a zsaluszerkezet megtámasztására megfelelő és elegendő hely álljon rendelkezésre. A kitermelt földet az alapároktól távolabb szükséges elhelyezni, ahol nincs útban senkinek és semmilyen későbbi építési tevékenységet nem akadályoz. A termőföldet ne szállíttassuk el, mivel a későbbi visszatöltésnél, tereprendezésnél még nélkülözhetetlen alapanyagként fog szolgálni. Fontos kritérium, hogy el kell különíteni a termőföldet az agyagos, szennyezett, törmeléket is tartalmazó talajtól.

A betonozás addig nem kezdődhet el, amíg az alapárkot meg nem tisztították az esetlegesen belekerülő szennyeződésektől, illetve az időközben fellazult részek eltávolítása vagy tömörítése is meg nem történt.

A mai modern gépek már rendkívül precízen dolgoznak, de előfordulhat, hogy finomhangolásra, az árok kellően sarkos kialakítására minimális kézi földmunkára is szükség lehet.

Gépi vagy kézi földmunkát válasszunk?

Természetesen sokakban felmerül a kérdés, hogy inkább szólnak ismerősöknek, rokonoknak, barátoknak, vagy akár segédunkásokat fogadnak, és kézzel fognak bele az alapásásba. Mielőtt azonban elhamarkodott döntést hoznánk, érdemes végiggondolni néhány dolgot. Egy átlagos családi ház alapjánál – a kiegészítő építményekkel együtt – akár több tíz köbméter föld kiásására is szükség lehet. Kézi erővel egy nap alatt egy ember körülbelül másfél köbméter föld kitermelésére képes. És akkor még arról nem is beszéltük, hogy kézi ásásnál a dolgozó legfeljebb a munkagödör szélére tudja elhelyezni a földet, azt onnan még talicskával a megfelelő helyre el is kell hordani. Mindezeket látva nem kérdés, hogy sokkal gyorsabb és hatékonyabb a gépi földmunka alkalmazása, kézi erőre – ahogy fentebb már utaltunk rá – az árkok precíz sarkosításánál lehet szükség.

Az alapásás árairól általában

Az árakat nagyon sok tényező tudja befolyásolni. Csak hogy néhány fontos szempontot említsünk, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen terepen, milyen géppel és milyen határidővel kell elvégezni az adott munkát. Vannak, akik az árok hossza alapján szabják meg a díjakat, vannak, akik az adott gép rendelkezésre állási idejét tekintik mérvadónak. Ennek megfelelően az alapásás méterenként – átlagos esetben – 800 és 2.500 forint között is mozoghat, míg a gépeknél – típustól és egyéb körülményektől függően – 7.000-től 15.000 forintos, vagy akár magasabb óradíjjal is lehet kalkulálni. Természetesen erről a kivitelező az előzetes megbeszéléseket, a tervek megismerését, a terep felmérését követően részletes tájékoztatást, árajánlatot tud adni.

Alapásásról részletesen

Néhány fontos munkavédelmi követelményről

Ahogy az építőipar szinte összes területe, úgy a földmunka is – főleg a gépi földmunka – balesetveszélyes tevékenységnek minősül. Alapásásnál az árkok és maguk a gépek, munkaeszközök jelenthetik a legnagyobb veszélyt, ezért ezekkel kapcsolatban fel kell hívni néhány fontos szabályra a figyelmet:

A fentiekkel ahhoz kívántunk hozzájárulni, hogy az alapásás előtt álló megrendelők, leendő ügyfeleink jobban ráláthassanak ennek a munkafolyamatnak a főbb jellemzőire, nehézségeire, egyúttal átfogóbb képet kaphassanak erről az építési tevékenységről.

Gyakran ismételt kérdések

Miért jobb géppel kiásni az alapot, mint kézzel?

Sokkal gyorsabb, hatékonyabb a gépi földmunka, ma már nagyon precíz is, ráadásul azonnali szállításra is lehetőséget ad, ellentétben a kézi földmunkával.

Milyen gépekkel történik az alapásás?

Az alapásáshoz többféle gép (pl. Bobcat, JBC, stb.) is igénybe vehető a konkrét munkától függően. A kivitelező a munkakörülményekhez leginkább megfelelőt fogja javasolni.

Milyen kanálszélesség az ideális az alapásáshoz?

A legtöbb alapárok kiásásához a 40, 50, vagy 60 centiméter széles kanalak az optimálisak.

Mennyibe kerül az alapásás?

Rendszerint kanálszélességtől és az árok mélységétől függ, méterenként kb. 800-2500 forinttal, óradíjas díjszabás esetén 7.000-15.000 forintos óradíjjal lehet kalkulálni.

Mi lesz az alapásás során kitermelt földdel?

A kitermelt földet a telek azon részén érdemes elhelyezni, ahol nincs útban senkinek, ugyanakkor gyorsan visszajuttatható az építési területre pl. a későbbi visszatöltéshez, tereprendezéshez.

Mikor tekinthető befejezettnek az alapásás?

Az alapárok akkor készült el véglegesen, és akkor lesz alkalmas a betonozásra, ha az árkot a szennyeződésektől megtisztították, a laza, vagy fellazult földet pedig eltávolították, vagy megfelelően tömörítették.

Felkeltettük érdeklődését?

Írjon nekünk!