A füvesítés előkészítéséhez több aprólékos munkafolyamatra van szükség, melyek közül a gépi földmunka sem hiányzik.
Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy kertes házban él, bizonyára mindent elkövet azért, hogy környezetében zöldellő gyepszőnyeg fogadja őt tavasztól-őszig. Építkezés vagy lakásfelújítás után azonban ez az elképzelés önamgától nem tud megvalósulni, hiszen az egyenetlen, gyakran szennyezett talajban nem növekszik egységes pázsit, melynek ráadásul a gondozhatósága is komoly problémákat okozhat majd.
Ilyenkor van szükség a füvesítésre, ami a közhiedelemmel ellentétben közel sem csak abból áll, hogy a fűmagot elhintjük a telken, majd néha meglocsoljuk, hiszen az eredmény ilyenkor több tekintetben is megkérdőjelezhető lesz. A megfelelő füvesítés minden esetben gépi földmunkával, alapos tereprendezéssel és egyéb folyamatokkal indul, hiszen csak így lehet esztétikus, mindemellett pedig könnyedén gondozható füves területünk.
Az alábbi cikkünkben a füvesítés előkészítéséhez kapcsolódó folyamatokat tekintettük át a gépi földmunkához köthető vonatkozásban.
Az első lépés a régi talajfelület eltávolítása, vagyis a talajcsere
Óriási hibát követnek el a füvesítés során azok, akik a meglévő talajréteget és gyepet beforgatják a meglévő alá, illetve ledarálva meghagyják felületképzésre. Egyetlen esetben lehet ez megoldás, egy alapos gyomírtást követően, azonban bizonyára senki sem szeretné leendő kertjét egy vegyszertől átitatott földre építeni. Ez már akkor sem túl szerencsés, ha nincs gyermekünk vagy kisállatunk, ezáltal csak mi magunk élveznénk a zöld pázsit adta örömöket.
A régi talajfelület kiemelése és eltávolítása azért nagyon fontos, mert a régi gyep erőteljesen szennyezett lehet különféle gyomnövényekkel, melyek alapvetően befolyásolhatják a leendő füves felület egységes jellegét. Amennyiben ez a felület nem kerül eltakarításra, a magvak és a gyökerek segítségével a friss füvesítésbe napokon belül különféle gyomok nőnének bele, ami nemcsak az esztétika miatt lehet problémás, hanem a gondozhatóság kapcsán egyaránt.
A régi gyep eltávolítása
Amennyiben úgy döntünk, hogy eltávolítjuk a régi gyepfelületet, akkor gyakorlatilag egyfajta talajcserét hajtunk végre, aminek részeként a gyomoktól, esetleg vegyszerektől fertőzött felső réteg kiemelésre kerül, a helyére pedig néhány centiméteres vastagságban friss, szükség szerint trágyázott és komposztált termőföld kerülhet, amely tökéletes táptalajt jelent füvesítéshez, illetve későbbi növényültetéshez.
Hogy milyen mélyen kell kiemelni a meglévő gyepfelületet, azt minden esetben az határozza meg, hogy mi a célunk. Egyszerű füvesítés esetén teljesen elegendő csak néhány centiméter, de ha erősen szennyezett a talaj, vagy szeretnénk fákat ültetni, akkor a 15-20 centiméteres kiemelés, illetve visszatöltés sem feltétlenül kevés. Szintén befolyásolja a folyamatot a vakondháló kérdése. Ha nem akarjuk, hogy ezek a kártevők megjelenjenek az udvarban, akkor szintén elég mélyen ki kell emelni a meglévő réteget azért, hogy elég mélyen lehessen alkalmazni ezt a kiegészítőt.
A gépi földmunka ezeket a folyamatokat természetesen alaposan megkönnyíti. Nemcsak a meglévő talaj felszaggatása és kiemelése lesz rendkívül egyszerű, gyors és hatékony, hanem példának okáért az is, hogy a kitermelt földet rögtön konténerbe lehessen tenni az elszállításhoz, majd utána rögtön friss termőföld kerülhessen a helyére.
A gyomirtózás után is szükség van földmunkára
Természetesen akkor is nagyon fontos lesz a gépi földmunka, ha a gyomirtózás mellett döntünk. Ilyenkor nyilván nem fontos eltávolítani a meglévő talajréteget, azonban a vegyszerzést követően egy 10-15 centiméter vastagságú friss termőföld-réteg elhelyezésére így is feltétlenül szükségünk lesz.
Nyilván vannak olyan esetek, amikor a terület kialakítása ezt nem teszi lehetővé. Ilyenkor érdemes elgondolkodni mégis a teljes talajcserén, vagy beérni kompromisszumokkal. A gyomirtózott felső talajszint rotálása és átforgatása például minden esetben elengedhetetlen lesz. Ebből érdemes nemcsak az elhalt növényi hulladékot kiemelni, hanem néhány centiméteren a meglévő-, majd friss termőföldet elteregetni rajta.
Ellenkező esetben sajnos erőteljesen kérdéses, hogy a vegyszerrel dúsított felső rétegen milyen hatékonysággal tud megjelenni a fűmag. A gyomírtás hatékonysága ugyanis megkérdőjelezhető, így könnyedén előfordulhat, hogy néhány kellemetlen gyom megmarad a friss pázsiton, amivel nemcsak esztétikailag tehetjük tönkre kertünk látványát, hanem a gondozhatóság is komoly problémát okoz majd.
A gépi földmunka mellett kézi finomhangolásra is szükség lesz
Sokan élnek abban a tévhitben a gépi földmunka kapcsán, hogy egy komplett füvesítés előkészítésekor a munkagépek mindent elvégeznek majd helyettük, de ez valójában közel sem fedi a valóságot. A gépi földmunka valóban leegyszerűsíti, megkönnyíti és felgyorsítja az előkészületeket, azonban kézi finomhangolásra is szükség lesz hozzá. Ráadásul már egészen a kezdetektől.
A munkagépek ugyanis meglévő objektumok – kerítések, fák, házfalak – esetén gyakran nem férnek oda teljesen pontosan vagy olyan szögben az összes illesztéshez, így néha lapátokkal és ásókkal kell finomítani munkájukat. Ezek valóban csak finomhangolásnak minősülnek, de szükség van rá ahhoz, hogy makulátlan végeredmény születhessen.
Ez azonban még közel sem minden, hiszen a munkagépek segítségével a füvesítés előtti legutolsó munkafolyamat sem kivitelezhető tökéletesen. Rengeteg esetben előfordul, hogy a gépi földmunka során a talajfelszín teljesen elsimításra kerül. Ez valóban rendkívül látványos megoldás, azonban csak akkor lehet működőképes, ha a tükörfelszínre még termőföld kerül, hiszen erre direkt módon fűmagot szórni nem lehet.
Amennyiben pedig az elsimított felületre szeretnénk vetni a magokat, akkor azt el kell gereblyézni, fel kell lazítani, csakhogy a tömörített föld esetében ez kifejezetten nagy nehézségeket okozhat. Röviden tehát ezt az utolsó folyamatot mindig kézzel kell végezni, két-háromszor átgereblyézni és egyengetni a felületet, majd hengeres tömörítést követően ismét gereblyézni. Csak ezután kerülhet sor a fűmag vetésére.
A gépi földmunkás előkészítés folyamata füvesítés esetén
Végezetül pedig lássuk, hogy a füvesítés előkészítésekor pontosan milyen munkafolyamatokra készülhetünk, amennyiben gépi földmunkát rendelünk.
Az első és legfontosabb minden esetben a felmérés lesz, amikor a kivitelező megnézi a munkaterületet, esetleges változtatásokat kér, majd kérdéseket tesz fel, legyen szó akár a megközelíthetőségről, akár arról, hogy hová lehet depózni a kitermelt földet.
Ezt követően a megbeszélt időpontban megérkeznek a helyszínre a munkagépek. Ha a füvesítés előtt a leendő felszín kitermelésre kerül, akkor a kimérést követően azonnal elkezdődik a talaj felszaggatása és a régi gyepfelület kitermelése. Amennyiben a gyomirtózást választottuk, akkor a folyamatot egy erőteljes vegyszeres kezelés előzi meg, ilyenkor pedig csak a felület átforgatására kerül sor.
A fentiek egyfajta előkészítésnek nevezhetők. Ha elkészültünk, megkezdődhet a friss termőföld depózása, illetve durva elterítése, ami az előző bekezdésben már érintett problémák miatt a gépi földmunkával elérhető utolsó munkafolyamat, hiszen a finomítás minden esetben kézzel történik. A friss termőföldnek legalább 10-20 centiméteres vastagságot kell elérnie az optimális eredmény érdekében. Az ennél nagyobb rétegrend csak erősen indokolt esetben, nagy szintkülönbségek esetében lehet szükséges.
