Hazánkban sokféle talajfajta megtalálható, amelyek eltérő tulajdonságai komoly hatással vannak a gépi földmunkákra is. Az alábbiakban a talajfajták rövid bemutatása következik.
Evidencia, hogy az épületek megépítéséhez el kell végezni különböző gépi földmunkákat (pl. irtási munkák, alapásás, pincetömbök kiemelése, stb.), mivel az épületeket talajra építjük, amit ehhez megfelelően elő kell készíteni, meg kell munkálni. Nem mindegy azonban, hogy milyen talajok, talajfajták találhatók az építési területen. Ez ugyanis nemcsak az épületek szerkezeti kialakítását befolyásolja döntően, hanem a gépi földmunkához igénybe veendő gépek típusát, a földmunka időtartamát és árát is, csak hogy a legfontosabbakat említsük.
A talajfajták ismertetése előtt érdemes röviden említést tenni a föld kitermeléséhez és szállításához használt gépekről. A gépi földmunkához földgyalut, földnyesőt, markolókat, árokásókat és kotrógépeket lehet használni, a föld szállításához pedig különböző teherautókat szoktak igénybe venni. Mindegyik gép egy-egy speciális munkafolyamat elvégzésére alkalmas, legyen szó alapásásról, árokásásról, vagy pincetömbök kialakításáról. Ma már szinte minden földmunka precízen elvégezhető gépek segítségével, csak ritkán van szükség kézi földmunka alkalmazására.
A talaj a földfelszínnek a felső rétege, amely különböző nagyságú és összetételű szemcsék keverékéből áll. A különböző talajfajták a felszíni kőzetek mállása, aprózódása révén jöttek létre. Megtalálható bennük szilárd, cseppfolyós és légnemű alkotórészek. A talajok tulajdonságait döntően meghatározza a különböző halmazállapotú alkotórészek eloszlása, azok egymáshoz viszonyított aránya, valamint a közöttük létrejövő kölcsönhatások is.
A talajfajtákat talajmechanikai jellemzők és talajfejtési szempontok szerint lehet osztályozni.
A talajmechanikai jellemzők szerinti osztályozás elsősorban a talajok összetételén és a talajt alkotó szemcsék méretén alapszik. Bár a talajok alapvetően természetes eredetűek, az építőipar különböző feltöltéseket is használni szokott, amiket mesterséges talajoknak is lehet nevezni.
A természetes talajok között beszélhetünk szerves és szervetlen talajokról.
A szerves talajok az elhalt növények rothadása révén létrejövő laza szerkezetű, sötétszürke, vagy fekete színű talajok. Ezek közé soroljuk például a tőzeget, a termőföldet, vagyis a humuszt is. Ezek a talajok egyrészt túlságosan laza szerkezetük, másrészt a bennük zajló kémiai folyamatok épületkárosító hatása miatt alkalmatlanok alapozásra, épületek megtartására.
A szervetlen talajok különböző ásványokból épülnek fel, az ide tartozó talajfajtákat az őket alkotó szemcsék mérete és az alkotóelemek közötti kapcsolat alapján különböztetjük meg.
A sziklás talajok nagy méretű kőzetekből és törmelékekből állnak. A kedvezőtlen domborzati viszonyok, illetve a nehéz megmunkálás miatt a sziklás talajokon ritkán építkeznek.
A szemcsés talajok a kőzetek nagyobb fokú felaprózódása során jöttek létre, és kis méretű, de még nem kötött, egymástól független szemcsékből állnak. A szemcsés talajok szemcseméret alapján osztályozott fajtái a görgeteg, a kavics, a homok és a homokliszt. A kavics durva és finom kavicsra, míg a homok durva, középfinom és finom homokra bontható tovább – ugyancsak a szemcsemérettől függően.
A között talajok a legkisebb szemcseméretű talajfajtákat foglalják magukba. Ezek az iszaptalaj és az agyagtalaj. Az iszap száraz állapotban szilárd, de könnyen szétporló, képlékeny talajnak számít. Nedvesen sodorható, vízben pedig szétesik.
Az agyag az a talaj, ami a legkisebb szemcseméretből áll. Szárazon szilárd, de törhető, nedvesen sodorható, vízbe helyezve pedig nem esik szét. Legjellemzőbb tulajdonsága a képlékenysége, ami alapján megkülönböztetünk sovány- és kövér agyagot. A kövér agyag plasztikusabb, zsírosabb, nedvesen akár nyújtható is.
Külön érdemes említést tenni még a sajátos tulajdonságokkal bíró löszös talajról is, ami Magyarországon több helyen is előfordul. Szemcseméret alapján iszapos-homoklisztnek tekinthető, színe – a magas mésztartalom miatt – jellegzetesen világos okkersárga. Jellemző rá, hogy szárazon és kis nedvességtartalom esetén morzsolható, de stabil szerkezetű, ugyanakkor nagyobb mennyiségű víz hatására szétesik.
A talajfejtési szempontok alapján is lehet osztályozni a talajokat, melyek a következők.
1. talajosztály
Lapáttal és ásóval könnyen kitermelhető talajok (szemcsés talajok, könnyen fejthető talajok).
2. talajosztály
Lapáttal és ásóval – esetenként kevés csákányozással – kitermelhető talajok (szemcsés talajok, könnyen fejthető kötött talajok).
3. talajosztály
Ásóval nehezen, csákánnyal könnyen fejthető talajok. (könnyen fejthető kötött talajok, kavicsos, köves talajok).
4. talajosztály
Csákánnyal, esetenként bontórúddal fejthető talajok (kemény vagy köves kötött talajok).
5. talajosztály
Csákánnyal, bontórúddal, bontókalapáccsal és ékkel, nagyon ritkán robbantással fejthető talajok (törmelékes, sziklás talajok, mállott kőzetek).
6. talajosztály
Bontókalapáccsal, ékkel és fejtőkalapáccsal, esetenként robbantással fejthető talajok (sziklás talaj).
7. talajosztály
Csak bontással fejthető talajok (szilárd kőzet, szikla).
