Aki már részt vett egy kisebb árok kiásásában vagy egy átlagos fa kézi erővel történő kivételében, az jól tudja, de aki nem, az is el tudja képzelni, hogy meglehetősen fárasztó munkáról van szó.
Az élőmunka a legköltségesebb eljárások közé tartozik, emellett hosszú ideig tart, ritkán azonban szükség lehet rá. Az alábbiakban ismertetjük a kézi és gépi földmunka felhasználási területeit, amiből egyértelműen láthatóvá válik, miért vette át a gépi földmunka a meghatározó szerepet a kézi földmunkával szemben.
A kézi földmunka indokoltsága leginkább a kisebb közművek kisméretű árkainak kialakítása során, bizonyos tereprendezési feladatoknál, illetve a gépi földmunka utáni kiigazítások elvégzésénél jöhet szóba, valamint akkor, ha a munkavégzés helye valamilyen okból gépekkel nem közelíthető meg.
A technika fejlődésének köszönhetően a gépek egyre korszerűbbek és sokoldalúbbak lettek, aminek következtében a kézi földmunka folyamatosan háttérbe szorult és ma már a földmunkákban meglévő aránya minimálisra csökkent.
Ez arra is visszavezethető, hogy a földmunkák valamennyi munkarésze napjainkban már gépesítve is elvégezhető. Szinte minden munkarésznek megvan a saját munkagépe, ráadásul a munka nagyságától függően különböző méretű és kapacitású gépek alkalmazására van lehetőség.
Az építési területen a meglévő növényzet kiszedését és a felső termő talajréteg eltávolítását magába foglaló irtási munkákhoz jelentős tolóerővel rendelkező tológépeket, földnyesőket, illetve földgyalukat használnak.
Az úgynevezett vonalas földmunkákhoz (pl. munkaárok kialakítása) árokásó gépeket alkalmaznak, a teleszkópgémhez csatlakoztatható kotróedény vagy markolókanál szélessége pedig egyben meghatározza az árok szélességét is.
A területi földmunkák (pl. pincetömbök) már leginkább homlokrakodókat igényelnek, az ehhez földnyeső szekrények illeszthetők, amelyek alkalmasak nagyobb talajréteg fellazítására és rakodására is.
A földmunkák során a föld szállítására is szükség lesz, ehhez általában nagy teherbírású billenőplatós teherkocsikat, nagyobb mennyiség esetén dömpereket vesznek igénybe.
Meg kell még említeni a megmaradt munkagödrök feltöltését követő tömörítési munkálatokat is, amelyek döntő többsége szintén gépek segítségével történik. Az önjáró úthengerek nagy területek tömörítését teszik lehetővé, a döngölő gépek a kis felületekre mért gyors és nagy ütésekkel, a lapvibrátorok a talaj felületén keltett rezgéshullámok által tömörítik a talajt. Kézi tömörítést vagy döngölést már csak ott végeznek, ahová gépi eszközökkel nem lehet odaférni.
A munkák befejeztével még hátravan a tereprendezés, ami beletartozik lejtős területen a támfalak, teraszok, rézsűk kialakítása, a talajréteg egyenletes elterítése, illetve a felesleges földmennyiség elszállítása. Ma már ezek a munkafolyamatok sem képzelhetők el gépek használata nélkül.
A fentiekből jól látszik, hogy gyorsasága, hatékonysága, széleskörű alkalmazási lehetőségei és kedvezőbb ára miatt a gépi földmunka teljesen visszaszorította a kézi földmunkát, ennek köszönhetően az egyszerűbb földmunkáknál is érdemes gépi eszközöket igénybe venni.
